Az elszállított háztartási szemétnek akár 30%-a komposztálható hulladék! Fontos lenne, hogy ezzel ne terheljük le a véges kapacitású hulladéklerakókat. Mit is kezdhetünk a komposztálható hulladékunkkal, ha nem a szemetesbe dobjuk?
‘Tájvédő krónika’ kategória archívuma
Komposztáljunk vagy dobjuk a szemétbe?
Írta: lola (2011, szeptember 20)
Kategória: 
Tags: 
Nem kerecsen, de a mienk!
Írta: Emil (2009, március 14)
Nemrég a TV csatornákon láthattuk, ahogy Erdei Zsolt / Madár / szabadon ereszt egy meggyógyult kerecsensólymot. Úgy hiszem nem csak a résztvevők, hanem mindenki örült, aki látta. Ez nem véletlen. A ragadozó madarakat gyors röptük, jellegzetes küllemük, a történelem során hozzájuk kapcsolt legendák méltán a legkedveltebb állatcsoportok közé emelték. Talán kevésbé ismert, hogy egyben a [...]
Madár-forrás
Írta: Emil (2008, szeptember 9)
Ki tudja, hol van? Itt Biatorbágyon a Viadukttól nem messze! Igazán kedves hely, egy völgy mélyén találhatjuk meg, ha lemegyünk a düledező betonlépcsőn. Először a legnagyobb forrás csobogását hallhatjuk meg, pedig több is van itt. Feljebb egy majdnem száz éves akác, kopasz gyökerei közül bukkan ki az első, tovább haladva az itt-ott kiszélesedő völgyben még [...]
Húzd meg – ereszd meg
Írta: Emil (2008, június 17)
Több féle szempontot is figyelembe lehet venni az értékvédelmi rendelet létre hozásánál. Megpróbálok néhányat egymással szembeállítani és bemutatni, hogy elképzelhető legyen az elmúlt két évben miről folytak az egyeztetések. Védelem alá kellene vonni azokat az épületeket, tárgyakat, amelyek még hordozzák építési koruk üzeneteit (parasztházak, villák, gazdálkodói porták, pincék, présházak, kálváriák, stb.), és segítenek megőrizni a [...]
Kőtörő kalapács
Írta: Emil (2008, május 16)
Elképzelt helytörténeti gyűjteményünk valóságos darabja.
Egy barátomtól kaptam. Több mint tíz éve költözött Biatorbágyra egy régi parasztházba, a Munkás utcában. A felújítás és rendezkedés során előkerült sok kis kincs közül egyet nemrég a falu múltját bemutató kiállítás részére átadott.
Szekérutakon a Zsámbéki-medencében
Írta: Emil (2008, május 8)
Bejárni, megismerni környékünk szépségeit, érdekességeit nemcsak gyalog vagy autóval lehet, hanem kerékpárra pattanva akár családdal is. Sokakat tarthatna vissza, hogy a Biatorbágyról kivezető utak Páty és Etyek irányába is keskenyek, forgalmasak, nem elég biztonságosak a bringások számára, de szerencsére van megoldás! Léteznek olyan régi (akár római kori) feledésbe merülő kisforgalmú utak a térségben, melyek a [...]
177 év
Írta: Emil (2007, május 9)
A Kálvária szó egyik jelentése: általában magaslatra felvezető kép, vagy szobor sorozat, amely Jézus keresztútjának állomásait és kínszenvedéseit ábrázolja, a másik: szenvedéssel teli élet, sok hányattatással, keserves vesződséggel járó esemény, ügy. Amikor a Katalin-hegyen a régi Kálváriát látogatom, mind a kettő eszembe jut. Az erdő mélyén a fák között bújnak meg a stációk. Egy darab [...]
Híd
Írta: Emil (2006, október 12)
Kutya-hegyi híd 1895-ben építették. Elődjét valószínűleg az előző évek kedvezőtlen időjárása tette tönkre. Az útvonal, melynek része a Szily kastélytól a Vörös keresztig fasorral védett, viszonylag egyenes és fontos lehetett. A XIX.sz végén keresett tudomány volt a hídtervezés, több nevezetes hidunk is épült ekkor ( pl. Margit-híd, Szabadság híd, Biatorbágyi viadukt,). Gondos tervezés és a [...]
Bócsa
Írta: Emil (2006, szeptember 9)
Egy kb. 3000 lelket számláló falu, mely Kecskeméttől 30 km-re, Soltvadkerttől 7 km-re fekszik.
15-20 éve működik itt, Falumúzeum az önkormányzattól kapott tornácos parasztházban. A helybeliek által adományozott tárgyak láthatóak a kiállításon. Cséplőgép, eke, konflis, a tanárnő babakocsija a 20-as évekből, a helyben feltárt leletek másolatai, melyek eredetijei a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak, régi fényképek a falu életéből, a Bócsáról megjelent újságcikkek stb.
Névjegyek
Írta: Emil (2006, július 9)
Biatorbágyon XIX sz. második felében épült lakóházak legtöbbje ránézésre szinte egyforma, a hármasosztású, középen konyha, jobbra-balra egy-egy szoba, plusz egy kívülről megközelíthető gazdasági helyiség. Az utcáról nézve fésűs, vagy fűrészfogas beépítésűek, homlokzatukon egy darab kétszárnyú ablakkal, szélességük és alapterületük is nagyjából azonos. Praktikus volt így építkezni, nem kellett mérnők, és a költségek is könnyen kiszámíthatóak voltak.
