Beküldve:

Szily kastély (Gazdi)

Biatorbágy legértékesebb épülete, mely saját, önkormányzati tulajdonban van. Nem csoda, hogy mindenkit érdekel a sorsa.

Április végén a Kulturális Örökség Hivatal területi vezetőjével körbejárhattuk kongó, üres termeit. Keresgéltük azokat a részleteket, amik az eredeti hangulatot őrzik. Iskolaként nem volt fontos a műemlékjelleg, az átalakításoknál és az új melléképületeknél a minimális költség, a gyerekbiztos praktikum volt az irányadó. A helyzeten csak nagyon sok pénz segítségével lehet javítani. Talán pont ezért kaphattuk vissza a kezelés jogát a Pest megyei önkormányzattól. 2 éve okoz fejtörést a képviselő testületeknek: mi legyen a gazdival, milyen célokat szolgáljon?

Ahogy elnézem ezt a középkori hangulatú épületet, annyi mindent el tudnék itt képzelni: éttermet borozóval a volt étkezdében, helytörténeti gyűjteményt, kulturális központot, kiállító termeket, konferencia termet, tűzoltóknak, nyugdíjasoknak, egyesületeknek fiataloknak helységeket. Az óriási hátsó kertben pihenő parkot, ahol akár a falu, közösségi napjait is meg lehetne tartani (pl.: majálist, gyermeknapot, stb.). Egyszóval – Pezsgést.

Mit hoz a jövő? Talán egy kis kivárás után (EU csatlakozás?. Zsámbéki Medence-Szílicium völgy?) eladásra kerül és szálloda, vagy szabadidő központ lesz? Esetleg az önkormányzat pályázik sikeresen fejlesztési pénzekért?

Közben a kastély szép csöndben dohosodik, málik a vakolat, talán itt-ott kicsit be is ázik, romlik az állapota. Kihasználatlan. Üres.

A cikk még áprilisban íródott. Azóta részt vettem a Szily napon. Vártam hogy a kastély múltján túl a jövőjéről is megtudhatunk valamit. Kiderült a szakértői előadásokból: rengeteg érték és lehetőség van az épületben, de eldönteni, hogy melyiket válasszuk nekünk kell.

Biatorbágy, 2003. szeptember 26.

szili-kastely

Beküldve:

A Bolha-hegyi csata

2003 szeptember 20-án a több hullámban támadó takarító harcosok fogták ostromgyűrűbe a Bolha-hegyi szemétkupacokat. Céljuk nemes volt; megmenteni Biatorbágy egyetlen Természetvédelmi területét az aljas módon beszivárgó háztartási hulladékoktól. Ők tudták, amit már csak egyetlen kopott tábla hirdet e területen „Óvni és védeni kell természeti értékeinket!” ameddig még van.

A harcosok fegyverei szemeteszsák, gereblye, lapát és gumikesztyű volt. Gyerekek és felnőttek szedték a szél fújta nejlonzacskókat és sörös dobozokat, a bejárótól a hegy tetején levő felhagyott kis bánya gödörig, ahol a természet sikeresen tüntette el a kőbányászat nyomait, emberi tevékenységre csak egykét gyanúsan egyenes fal és rengeteg szemét utal.

A harc leggyengébb láncszeme, a szövetséges Polgármester által biztosított 3m3-es konténer volt. (Az előzetes egyeztetéseken két 5m3-es konténert kértünk, de hiába.). Ezt a kicsi konténert teljesen ellepte a sok-sok legyőzött szemét. Szerencsére a Tájvédő Egyesület kincstárának segítségével egy 6m3-es felmentő konténer érkezett, mely szintén tele lett, de a kisebbik konténer mellett még jó néhány szemeteszsák csapatot nem tudtunk lekötni.

A győztes hadvezér Horváth Bora volt, a Biatorbágyi Állatvédőkkel, segédcsapatai élén Páli Tímea (Zsámbéki Medence Életminőség Egyesület),Kéthely Nagy Sándor (Tájvédő Egyesület, általános iskola 4/c) álltak. Köszönjük a segítséget, a 100db szemeteszsákot Gubi Róbertnek.

 

Epilógus

Talán kevesebb megunt holmi kötne ki a Bolha-hegyen, ha táblák hívnák fel a figyelmet arra: Természet védelmi területen jársz! Ne szemetelj! Persze néhány utat lezáró sorompó is jól jönne. A nagyobbik kőbánya mélyét közeli telektulajdonosok folyamatosan töltik hulladékaikkal, nagy kárt okozva a természetnek, költséget az Önkormányzatnak.