A biatorbágyi Viadukt(ok) hazánk jelenlegi területének legnagyobb acélszerkezetű vasúti völgyhídja(i). Építése és karbantartása során számtalan műszaki újítást, a maga korában technikai bravúrt hajtottak végre rajta. A biatorbágyi völgyhídnak a műemléki címhez minden alapja megvan, hiszen mind történeti, mind technikatörténeti szempontból is kiemelkedő.
Ennek ellenére az északi híd jelenlegi átalakítása nélkülözi a műemléki szempontokat, nem rendelkezik ennek megfelelő engedélyekkel. A Pest Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Főosztálya 2021. szeptemberi határozatában ugyan ideiglenes műemléki védelem alá helyezte, és elrendelte ennek azonnali végrehajtását, mégis az e határozat után egy hónappal, október 6-án a tervtanács döntéseit mellőző terveket nem utasította el.
A híd már védettséget élvez, így a tervnek mellékleteiben szerepelnie kellett volna értékleltárnak, talajmechanikai szakvéleménynek, kő- és fémrestaurátori tervrészeknek és leírásoknak stb. Az Örökségvédelmi Főosztály „Tisztelt Főépítész” kiemelésű levele nem tekinthető sem szakhatósági jóvágyasnak, sem engedélynek, sem határozatnak csupán egy műemléki szempontokat nélkülöző véleménynek. Majd ettől is eltértek az újabb tervek, s olyan részletek szerepelnek a kiviteli tervekben, melyeket az Örökségvédelmi Főosztály már nem is látott. Folytatódott a megkezdett kivitelezés, szakszerűtlenül, kő- és fémrestaurátor szakembereket nélkülözve (ez már károkozásként is definiálható). S bár egy Volt vasúti viaduktok 2019. évi fővizsgálata a hidak acélszerkezet főtartóinak és falazatának karbantartásáról rendelkezik, a jelenlegi átalakítás még csak nem is érinti ezeket.
Az átalakítás, „felújítás” egyáltalán nem érinti a déli hidat sem – miközben a védettség mindkét hídra vonatkozik.
Nagy Gábor (PMK ÖH) 2021. februárban elő-opponenciájában leírta: „A két viaduktról szakmai bizonyossággal kijelenthető, hogy műemléki védelemre érdemes. De csak akkor, ha a kerékpárút tervezése, építése értékmegőrző, értékteremtő módon történik.”
Jelenleg a védelem semmit se ér, a híd védendő értékeinek tönkretétele folyik, s ha ez végbemegy, nem marad mit védeni.
Alább összeállítottam egy kronológiát a műemléki védettség folyamatáról, illetve az ezt figyelmen kívül hagyó történésekről:
1977, 1979
A személyforgalom 1977-ben, a teherforgalom 1979 végén szűnt meg. Az üzemen kívüli biatorbágyi vasúti völgyhidakat, mint műszaki műemlék jellegű létesítményeket a MÁV nem bontotta el, hanem 1978. július 26-án átadta a Biatorbágyi Nagyközségi Tanács tulajdonába.
1981. április 10.
Az iratban az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatja a Tanácsot, hogy a Viadukt nem védett ugyan műemlékileg, de szándékukban áll ipari műemlékké minősíteni.
1984. március 12., április 20., augusztus 7. november 26.
Dr. Kóródi Mária VB titkár ismét, több alkalommal megkereste az Országos Műemlékfelügyelőséget, hogy Dr. Nemeskéri-Kiss Géza Viadukt építési tanulmánya alapján indítsák meg a műemlékké nyilvánítás folyamatát.
1987
Az 1987-ben íródott MÁV Műemlékvédelmi Szabályzata így fogalmaz: „Sem Budapest Kelenföld állomást, sem a biatorbágyi völgyhidat nem kell műemléknek minősíteni.” Ez a mondat évekre megpecsételte a műemlékvédelmi kezdeményezések sorsát.
1988. január 8.
Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, Vágvölgyi József levele a Biatorbágyi Tanácshoz a Viaduktra vonatkozó döntés sürgetése ügyében: „egyelőre az országos jelentőségű, műszaki műemlékjellegű viaduktok ügye szinte kizárólag Biatorbágy nagyközség lakosságát és a MÁV néhány dolgozóját foglalkoztatja”
1988. január 8., február 7., június 15.
A Pest Megyei Tanács levelében ismételten, egyre határozottabban sürget döntést, meglebegteti a teljes, vagy részleges bontást, mivel a hasznosításra kiírt országos tervpályázat nem hozott eredményt, a MÁV-val elbontatnák a hidakat. Ha viszont „a helyi lakosság minden körülmények között ragaszkodik a fennmaradáshoz”, a MÁV kifizeti a bontásra szánt összeget a felújítás céljaira, de a további költségeket, az őrzésvédelmet és fenntartást a tanácsnak kell vállalnia. (Az összeg sosem érkezett meg Biatorbágyra!)
1992-ben
Tótpál Judit “A biatorbágyi völgyhidak védelmében” c. tudományos diákköri dolgozata a BME Építészmérnöki Karán és az Országos TDK Konferencián is nagy feltűnést kellett. A résztvevő szakemberek a hidak mielőbbi védettség alá helyezése mellett foglaltak állást.
1994–95
A híd közelében lévő transzformátorállomás elköltöztetése kapcsán a MÁV 20 millió forintot fizetett a településnek. Ebből tudták elvégezni a mindkét híd felújítását (újraszegecselés, festés és egyéb felújítási munkák), a bal oldali hidat lezárták, a jobb oldalit alakították ki gyalogosan megközelíthető, bejárható kilátóponttá.
1995. március Biatorbágyi Krónika
A „Védtelen” Viadukt cím írás összefoglalja a Viaduktok sorsát az átadástól 1995-ig. Felhívja a figyelmet a hidak keskeny nyomtávú vasútként történő hasznosításának lehetőségére, s szól a műemlékké nyilvánítás lehetőségéről, mely elmaradt a biatorbágyi képviselő-testületnek a terület „hasznosításáról” szóló koncepcióterv a községközpont rendezési tervéből.
1996. február Kérdések. Biatorbágyi Krónika,
„Továbbra is az a véleményem, hogy a Viaduktokat ipari műemlékké kellene nyilváníttatni és környékét védőövezetként definiálni. Talán még mindig nem késő, még semmi visszavonhatatlan nem történt hazánk egyetlen ilyen jellegű építményével. Sőt helyreállítása néhány év haladékot ad, csak nehogy addig egy vad fantáziájú szállodaépíttetőnek megtetszen mint intézményi terület”. A Biatorbágyi Krónika Viaduktról írt számtalan cikke ezekben az években mind ugyanúgy végződik: az aggodalom és figyelmeztetés eme soraival.”
1996. szeptember Hídavatás. Biatorbágyi Krónika
A felújított hidat 1996. augusztus 20-án avatták. „… jómagam még egy kérdést tartok fontosnak. Meg kell vizsgálni – mint ahogy az az ÁRT-ben is megfogalmazódott – a hidak műemléki védettségének kérdését. Képviselő-testületünknek ugyanúgy lépnie kell ebben az ügyben (és állást kell foglalnia), mint a híd felújításának kérdésében tette. Nem lehet a végtelenségig halogatni.”
2002. október
A Viadukt a 7/2002 (10.01.). Ör. sz szerint helyi védelem alatt álló építészeti érték.
2006. május
Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testülete 4/2006.(05.25.) Ör. számú rendelete Az építészeti értékek helyi védelméről megerősíti a 7/2002 (10.01.). Ör. sz szerinti helyi védelem alatt álló építészeti érték besorolást, és Helyi védett és műemlék épületek, építmények katasztere helyi egyedi védelemben részesíti.
2013
Biatorbágy Város Integrált Településfejlesztési Stratégia már említi, hogy a Budapest–Balaton kerékpárút áthalad a Viadukton.
2015. április
Tótpál Judit DLA javaslatot tett a Viadukt (biatorbágyi völgyhidak) felvételére a Biatorbágyi Értéktárba. Az Értéktár Bizottság befogadta, később felterjesztették a Megyei Értéktárba való felvételre is, melybe szintén bekerült.
2018. március
MO 389/3/2018 számon Útügyi hatósági engedélyt kap a kerékpárút. Ehhez Biatorbágy jegyzője feltétel nélküli hozzájárulást ad az 5/2006 helyi rendelet alapján (mely rendelet a természeti értékek helyi védelméről szól, nem pedig Az építészeti értékek helyi védelméről szól (4/2006 sz. helyi rendelet, melynek helyi védettségű épített érték alapján kellett volna.)
2018. április
Nyilvánosságra hozta a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. azt a nyomvonalat, amin a Budapest-Balaton kerékpárút haladni fog majd Budapest és Etyek között. A Budapest–Balaton bicikliút első szakaszának „Kiemelt látványossága a Biatorbágyi Viadukton való átvezetés”.
2019. április–október: Volt vasúti viaduktok fővizsgálata
„A főtartók felületének 2-3 %-án hiányos, sérült a bevonat, rozsdásodás, a felső síkon foltokban leveles rozsda. A hídfők, pillérek a fugázás kipergett, kifagyott, sok helyen gyomnövények nőnek a fugákban, az acélszerkezet súlyosan korrodált. A déli híd acél felszerkezet korróziós állapota olyan mértékű károsodást mutat, hogy – a visszafordíthatatlan károk megelőzése érdekében – sürgősen fel kell újítani a teljes bevonatrendszert: „veszélyes” állapot.”
2020. szeptember 17.
A kivitelezéssel megbízott KM építő Kft. a Viadukt korlátszerkezeteinek felújítására készült, településképi véleményezésre készült tervet megküldi Biatorbágy főépítészének a Viadukt korlátszerkezeteinek felújítására vonatkozó településképi véleményezésre. A főépítész jóváhagyásra ajánlja azzal, hogy a
„1. A védett építmény felújítással érintett elemeinek színezése előtt minta felületeket kell benyújtani. (…)
2. (…) A hídszerkezeten lévő korlát felújítását és átalakítását is tervezni kell és arra külön településképi véleményt kell kérni.
3. A hídfők támpillérei fölé tervezett 24-24m hosszú új korlát helyén lévő, régi öntöttvas korlátok óvatos (roncsolásmentes) bontását és a város helytörténeti raktárába szállítását meg kell oldani.
Az érintett védett építménynek és környezetének kompakt városépítészeti egységet kell képeznie, ezért a készülő terveken az elképzelt környezetrendezést (pihenőhely kialakítás, megközelítő felületek, zöldfelület, fásítás, stb.) is ábrázolni kell. Illetve későbbi fázisban be kell nyújtani a környezetrendezési tervet.”
(Az Értéktár Bizottság minderről csak később, kérdésre kap tájékoztatást.)
2020. november 12. ÉTB-ülés
Novemberben bontási munkálatok kezdődtek, az ÉTB tagjainak kérdésére válaszolva Rumi Imre főépítész elmondta, hogy Budapest–Balaton bicikliút kapcsán kezdődtek munkálatok
– a bicikliút „nem megy át“ a hídon (bicikliút vége tábla a Viadukt elején elején– s bicikliút kezdő tábla a végén)
– szerinte a hídfő nem a híd része, a hídfőn az öntöttvas korlátot eltávolították, helyette a városképi engedélyezési anyagban szereplő korlát lesz.
– mivel kiemelt beruházás, szerinte városképit sem kellett volna kérnie a NIFnek Rumi Imre szerint (mint azóta kiderült: a belterületi szakasz NEM kiemelt beruházás)
ÉTB-ülés után Horváth Imre a hídon helyszíni fotókat készített, aznap délután megosztotta az ülés résztvevőivel Tótpál Judit javasolta, hogy sürgősen le kell védeni a hidat.
A levelezésben Rumi Imre átküldte a városképi engedélyre beadott anyagot és a korábban, a helyszíni bejáráson általa lefotózott tervet, mely az új vasbeton gerenda vasalási terve (két tervlap összesen). Ezt korábban nem is ismerte, mint az ÉTB-ülésen mondta, csak a Műszaki Osztály kapta meg a gerenda terveit. (Ekkor a szegélykövek az északi oldalon már el voltak bontva, de nem volt még az alsó kősor éle leflexelve és a betonvasakat sem verték még bele a falazatba!)
2020. november 13.
Rumi Imre jelzi a levelezésben, hogy a polgármestertől azt a feladatot kapta, hogy hétfőig határozza meg, hogy a hídfőkön az elbontott szegélykövek helyén milyen felületképzéssel készüljön el a vasbeton gerenda.
2020. november 16.
Rumi Imre levélben teljesíti a gerenda felületére vonatkozó felkérést. A levél elején megemlíti, hogy a kövek teljes restaurálása lenne a legjobb megoldás, amihez kőrestaurátori véleményre lenne szükség. De ha ez nem teljesíthető, akkor a már meglévő vasalási terven szereplő gerenda kis módosítással megoldás lehet.
Tótpál Judit válaszlevelében a restaurálás mellett állt ki és felhívta a figyelmet arra is, hogy ikerhidakról van szó, nem lehet csak az egyikkel foglalkozni…
2020. november 18.
Osgyányi Vilmos kőrestaurátor helyszíni szemlét tartott a főépítésszel. Szóban arról tájékoztatott akkor, hogy a helyszíni szemlén egyértelművé tette: a fedkövek felújíthatók és visszahelyezhetők.
2020. november 24.
Osgyányi Vilmos kőrestaurátor művész írásbeli szakvéleményt készített, mely a kőelemek visszahelyezése és restaurálása mellett áll ki.
2020. november 25.
A NIF helyszíni bejárást szervezett: polgármester, alpolgármester, Nánási Tamás, műszaki osztály, NIF. Tótpál Juditot az Örökségvédelmi Főosztály javaslatára hívta meg a NIF, mint a helyi Értéktár Bizottság elnökét. Itt született döntés a munka leállításáról. (Addigra már az alsó kősort megflexelték és a betonvasakat is belefúrták kő elemekbe.) A helyszíni bejárás után a városházán folytatódott az egyeztetés, itt felolvasásra került Osgyányi Vilmos szakvéleménye, a NIF szakemberek kérdéseire a telefonon reagált, a NIF-esek hitetlenkedtek.
2020. december 1–9. levelezés
A NIF levélben kéri, hogy a mellékelt műszaki megfelelőségi bizonylatot töltse ki Osgyányi Vilmos, illetve tegyen tervezői nyilatkozatot a kőanyag műszaki paramétereivel kapcsolatban.
Ugyanezt kéri később Váczi András is a Műszaki Osztályról.
Végül Tótpál Judit kérdésére megosztja a hídról 2019.-ben készített vizsgálati anyagot.
2020. december 1.
A BUBA kapcsán kifejtett tevékenysége miatt Tüske Emilt leváltják ÉTB tagságáról, Tótpál Juditot az ÉTB elnökségéről.
2020. december 10.ÉTB-ülés
(Nánási Tamás az új elnök) AZ ÉTB döntött arról, hogy az ÉTB felkéri a polgármestert a műemlékké nyilvánítás kezdeményezésére, illetve javasoltuk a MÁV tervezőinek bevonását a projektbe.
2020. december 18.
Az „országos védettségi eljárás keretében” szervezett a műszaki osztály helyszíni bejárást. A helyszínen a főépítész kérdésére Arnóth Ádám (PMKH Örökségvédelmi Osztály) azt mondta, hogy nem kétséges, hogy a viaduktok érdemesek arra, hogy műemléki státuszt kapjanak, illetve, hogy a szegélykövek felújításának és műemléki igényességű pótlásának nem látja akadályát.
Meghívott volt Nagy Gábor is. Ekkor kapott megbízást arra, hogy a hidak műemléki védettségével kapcsolatban összeállítsa az anyagot –az ÉTB többször felajánlotta, hogy ingyen és bérmentve ezt megteszi, hiszen minden rendelkezésre áll hozzá.
2021. április
Elkészül a Biatorbágy páros vasúti völgyhíd északi felén létesítendő új korlát változatainak tanulmányterve Településképi Véleményezési Dokumentáció (AZ ÉTB nem látja, nem kapott belőle)
2021. május 4.
Rumi Imre főépítész gyorsított tervtanácsra tesz javaslatot: a kiválasztott tervtanácsi tagokkal megosztotta az időközben Ágó Mátyásék által elkészített terveket, online kellett volna szavazni a tervben található 3 verzió valamelyikére. Tótpál Judit tiltakozott a szavazássá silányított tervtanács ellen, ismét hosszas levelezés kezdődött, mert a tervben hivatkozott „előzetes opponenciát” nem kapták meg a terv mellé… amikor megkapták, látszott, hogy tele van ellentmondással, az előzetes opponencia, ami igazából a tervezési feladat megfogalmazása, és a tervezés közben kapott instrukciók nem fedik egymást
2021. május 18. Tervtanács a Viadukt korlátjáról
Itt még mindig az a hivatkozási alap, hogy a hidak nem védettek! Bár mindenki által ismert korábbi évek, s a jelen kezdeményezések, műemlékké nyilvánítási szándékok.
A tervtanács állásfoglalása elérhető – a szegélykövek visszahelyezését, rekonstrukcióját egyhangúlag támogatta a tervtanács.
A korláttal kapcsolatban nem volt egyetértés, mert a terv alapjául egy olyan terv szolgált, melyet másnak hittek mint ami: a vasúti pályát keresztező közúti híd típustervére hivatkozva (mint a viadukt eredeti terve) sosemvolt épített műkő korlátoszlopok létesítését javasolta a terv.
2021. június 9.
Mivel Tarjáni István polgármester nem teljesítette az ÉTB műemlékké nyilvánítási kérésének kezdeményezését (azóta sem) a Biatorbágyi Tájvédő Kör beadta a műemlékké nyilvánítási kérelmet a Lechner Tudásközponthoz. A dokumentációt, Osgyányi Vilmos kőrestaurátor művész, Kovács Krisztina műemlékes szakmérnök építész, Tótpál Judit DLA építész és Tüske Emil a Tájvédőkör elnöke állították össze saját tanulmányok, fotók és a helyi és Pest-megyei érték adatlapja alapján.
2021. szeptember 7.
A Pest Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Főosztálya határozatában a Lechner Tudásközpont által megküldött dokumentáció alapján ideiglenes műemléki védelem alá helyezte, és elrendelte azonnali végrehajtását.
2021. október 6.
A PMKH Örökségvédelmi Osztálya kézhez veszi a biatorbágyi főépítész által megküldött „a biatorbágyi viadukt-pár északi híd korlátjainak felújítására vonatkozó 2021. júliusi kiviteli terveket” (melyet az ÉTB nem látott). Ebben már nemcsak a hídfő, hanem híd acélszerkezetének tervei is szerepelnek. A tervtanács döntéseit mellőzve „A tervtanácsi állásfoglalás utáni módosított változatot jóváhagyta az önkormányzat főépítésze. A kivitelezési nehézségek miatt, egy egyszerűbb megoldás született, miszerint a kőlábazat helyett látszóbetonból készül a korlátok lábazata a hídfőn.”
A dokumentációban az áll: „a tervtanácsi állásfoglalás szerinti változatra is tesz javaslatot a tervező!” Ilyen azonban nincs a tervben. A vasbeton lábazat szerepel a tervben.
A hivatal arra hivatkozva, hogy a terv 2021. júliusi, a védettség pedig szeptemberi „nem tartotta etikusnak” a szerintük „utólagos bírálatot”. Szerintük „a tervek megfelelnek a műemléki kritériumoknak, megvalósításuknak műemléki szempontból akadálya nincs.”
Mivel ekkor a híd már védettséget élvez, a tervnek mellékleteiben szerepelnie kellett volna értékleltárnak, talajmechanikai szakvéleménynek, kő- és fémrestaurátori tervrészeknek és leírásoknak stb. A „Tisztelt Főépítész” kiemelésű levél nem tekinthető sem szakhatósági jóvágyasnak, sem engedélynek, csupán egy véleménynek, főleg úgy hogy nem az adott beadvány beérkezésekor vizsgálja, hanem egy korábbi dátummal ellátott tervet az akkori dátum szerint.
2021. december 6. ÉTB ülés
Az ÉTB megkapta véleményezésre a 2021. évi terveket. Ebben már szerepel „a tervtanácsi állásfoglalás szerinti változat”, mely a kő lábazat visszaállítására vonatkozik.
A tervben új elem egy ledes, a Viadukt anyagaitól idegen rozsdamentes acél szerkezetű korlátvilágítás. Ezt a műemlékvédelem nem látta, nem engedélyezte senki. Tervezéséhez nem készült a műemléki védettséghez megkívánható műemléki látványvilágítási terv sem.
Az ÉTB a kő lábazat megvtartása és a műkő oszlopok elhagyása mellett foglalt állást egybehangzó szavazással.
2021. december 7. lakossági tájékoztató
Biatorbágy polgármestere, főépítésze, valamint a NIF képviselői egy tervlapot mutattak be az északi viadukt hídfő és a vasszerkezet korlátjának még a májusi tervtanács számára készült tanulmánytervből, majd a lakosság tiltakozása után az átalakítás kiviteli terveiből. Az eseményen Nánási Kézdy Tamás ÉTB elnök és többen a lakosság részéről jelezték a tervekkel kapcsolatos kifogásaikat. A kiviteli tervek több helyen eltérnek a tervtanácsi döntéstől. A NIF vezetői ígéretet tettek arra, hogy részletkérdésekben még lehet egyeztetést tartani.
2021. december 15 egyeztető megbeszélés
A viadukt völgyhíd korlátjainak és hídfőszegélyeinek megújítása érdekében készült tervek egyeztető megbeszélésére került sor a polgármesteri hivatalban a tervező, a NIF, a műszaki osztály és a főépítészi iroda észvételével, és Biatorbágy Város Önkormányzat Értéktár Bizottságának tagjaival.
Az egyeztetésen semmi közeledés nem történt, továbbra is a kiviteli tervek szerinti megoldások maradtak életben.
2021. december 15
Képviselő-testületi ülésen tárgyalták a hídszerkezet átalakításának önkormányzati költségeit (meghaladja a 200 millió Ft-ot). Ebben az anyagban szerepel a pályalemez felújítása is. (Kiviteli tervben nem szerepel, műemlékvédelem nem látta.) Az előterjesztés költségvetésében a pályalemez felújítására szerepel egy újabb 2,5 millió forintos tétel.
2022. januárjában
Változatlanul folytatódnak a megkezdett átalakítások, számos esetben szakszerűséget, műemléki szempontokat mellőzve. A kőanyag részben elbontásra került, részben vágógépekkel estek neki. A kőanyag furataiba betonvasakat vertek bele, melyek ha vizet kapnak, szétrepesztik a követ. Stb…
A vasszerelés mára az északi híd egyik oldalán elkészült, a nyugati hídfőnél a zsaluzatot építik.
